frontszellőztetés

A frontszellőztetés a bányaszellőztetés azon része, amely közvetlenül a fejtéseknél és előrehaladó vágatoknál biztosítja a friss levegő bejutását és a szennyezők eltávolítását. Itt a levegőminőség gyorsan változik: robbantás, fúrás, rakodás, dízelüzemű gépek és intenzív porfelverődés rövid idő alatt olyan terhelést okozhat, amelyet csak célzott, helyi levegőcserével lehet biztonságosan kezelni.

A frontszellőztetés tipikusan helyi ventilátor és szellőztető csővezeték alkalmazásával valósul meg. A rendszer hatásosságát döntően a tényleges légszállítás határozza meg, amelyet a csővezeték nyomásveszteségei erősen befolyásolnak. A hossz, az átmérő, a kanyarok, a toldások és a sérülések mind csökkenthetik a frontnál elérhető levegőmennyiséget. Ha a csővezeték szivárog vagy összenyomódik, a kívánt levegőcsere nem teljesül, és romlik a munkahelyi levegőminőség.

A szükséges légszállítást a munkafolyamat és a kockázati tényezők alapján kell meghatározni. Robbantás után a cél a füstgázok gyors hígítása; dízelüzemű berendezések esetén a kipufogógáz terhelés csökkentése; poros környezetben pedig a porcsökkentés és a látási viszonyok javítása. A levegő útját úgy kell kialakítani, hogy ne alakuljanak ki pangó zónák, és a szennyezők ne kerüljenek vissza a munkatérbe.

Biztonsági oldalról a frontszellőztetésnél fontos a szabályozott üzemvitel és az ellenőrzés. A gázveszélyes környezetben a mérések (gázkoncentráció, légsebesség) és az előírt eljárások betartása alapkövetelmény. A helyi ventilátor telepítési pontját, a csővéget és a légáram irányát úgy kell megválasztani, hogy a levegő valóban „átmossa” a kritikus teret, és ne csak megkerülje azt.

• Helyes kialakítás: csővég megfelelő távolságban a fronttól, kanyarok minimalizálása, toldások tömítése.
• Üzemeltetés: robbantás utáni szellőztetési idő betartása, terheléshez igazított légszállítás.
• Ellenőrzés: csővezeték állapota, ventilátor rögzítése, rezgés és rendellenes hangok, mérési pontok dokumentálása.

A jól megtervezett frontszellőztetés közvetlenül csökkenti a kockázatot, javítja a munkakörülményeket, és a termelés folytonosságát is támogatja, mert kevesebb leállást és kevesebb rendkívüli beavatkozást eredményez.