A mélyművelésű bánya szellőztetése összetettebb feladat, mint a sekélyebb művelésé, mert a hosszabb légutak és a nagyobb mélység miatt jelentősen nő a nyomásveszteség, miközben a hőterhelés és a páratartalom is magasabb lehet. A munkaterekben felszabaduló hő, a gépek hőleadása és a nedvesség együttesen fokozza a komfortromlást és a kockázatokat, ezért a ventilátoros rendszernek nemcsak gáz- és porhígítást, hanem hő- és nedvességelvezetést is biztosítania kell.
Mélybányában a főventilátor kiválasztása kulcskérdés, mert nagy össznyomásra lehet szükség a teljes hálózat átjárásához. Gyakori, hogy a főventilátort rásegítő ventilátor egészíti ki, különösen olyan körzetekben, ahol a távolság vagy a hálózati ellenállás a főáramot korlátozná. A rásegítés célja nemcsak a légszállítás növelése, hanem a hálózat stabilizálása is, hogy a kritikus munkahelyek mindig megkapják a szükséges levegőt.
A szellőztető hálózat mélyművelésnél folyamatosan változhat: új vágatok nyílnak, régi szakaszok lezáródnak, ideiglenes kerülőútvonalak alakulnak ki. Ezek a változások eltolhatják az üzemi munkapontot, ezért a rendszernek rugalmasnak kell lennie. Az energiahatékony szellőztetés érdekében gyakran előnyös a fordulatszám-szabályozás, mert a légszállítás az aktuális igényhez igazítható anélkül, hogy tartós fojtással növelnék a veszteségeket.
Üzembiztonsági szempontból a mélyművelésű bányákban a meghibásodások következményei súlyosabbak lehetnek, mert a menekülési és mentési útvonalak hosszabbak, és a levegőellátás kiesése gyorsan kritikus helyzetet teremthet. Ezért a ventilátorok állapotfelügyelete, a tartalékok megléte, valamint a karbantartási fegyelem különösen fontos.
A mélyművelésű bányában a szellőztetés akkor tekinthető megfelelőnek, ha a ventilátoros rendszer tartósan biztosítja a szükséges levegőmennyiséget a legkedvezőtlenebb hálózati állapotban is, és mindezt gazdaságos, felügyelt üzemben tudja fenntartani.