Mi az a bányaszellőztető ventilátor?
Bányaszellőztető ventilátor (más néven bányaüzemi szellőztető ventilátor) olyan nagy teljesítményű ipari ventilátor, amely friss levegőt juttat a föld alá, eltávolítja a káros gázokat és a port, valamint elvezeti a hőt és a nedvességet. A modern szénbányákban, fém- és nemfém bányákban, illetve alagútépítéseknél a bányaszellőztető rendszer egyik legfontosabb légmozgató gépegysége és alapvető üzemi berendezése.
Megfelelően kialakított és üzemeltetett bányaszellőztető rendszer nélkül a föld alatt rövid időn belül felhalmozódhat a metán, a szén-monoxid, a szén-dioxid, a NOx, a robbantási füstgázok és a dízelüzemű gépek kipufogógázai, miközben a por és a hő sem távozik hatékonyan. Ez nemcsak súlyos biztonsági kockázatot jelent (gázrobbanás, fulladás, mérgezés), hanem érdemben rontja a munkakörnyezetet és növeli a foglalkozási megbetegedések kockázatát is.
1. Miért létfontosságú a bányaszellőztető ventilátor a bányabiztonság szempontjából?
A bányaszellőztető rendszer lényegében a szellőztetési mód, a szellőztető hálózat és a légmozgató berendezések egysége: ide tartoznak a frisslevegős és visszatérő vágatok, aknák, légajtók, légablakok, légcsövek és egyéb szellőztető építmények, valamint a főszellőztető ventilátorok és a helyi ventilátorok. Ezek együtt végzik a friss levegő bejuttatásának, az elszívásnak és a légmennyiség elosztásának feladatát.

Ábra: egyszerűsített bányaszellőztető rendszer. A felszíni főszellőztető ventilátor az akna közelében helyezkedik el; a föld alatti rásegítő és helyi ventilátorok a fejtésekhez juttatják a levegőt, a visszatérő légáram pedig a visszatérő vágatokon és aknán keresztül távozik.
A bányaszellőztető ventilátor tipikus feladatai:
elegendő friss levegő biztosítása a dolgozók légzéséhez és a berendezések hűtéséhez;
a metán, CO, robbantási füstgázok és dízel kipufogógázok hígítása úgy, hogy koncentrációjuk az előírt (megengedett) határértékek alatt maradjon;
megfelelő légsebességgel a por, füstgázok és hő elvezetése, a holtterek és pangó légterek kialakulásának megelőzése;
szabályozható légáramlási feltételek biztosítása az automatikus felügyeleti és riasztórendszerek számára (metán- és CO-felügyelet stb.), így megvalósítható az igény szerinti szellőztetés és az energiatakarékos üzem.
A vonatkozó bányabiztonsági előírások és helyi szabványok alapján a bányavállalatoknak teljes, megbízható szellőztetési rendszert kell kialakítaniuk, ésszerűen elhelyezve a fő- és helyi ventilátorokat, valamint a szellőztető építményeket, és biztosítaniuk kell, hogy a rendszer minden üzemi állapotban folyamatosan és biztonságosan működjön.
2. Bányaszellőztető ventilátortípusok feladat és beépítési hely szerint
A gyakorlatban a bányaszellőztető ventilátorokat inkább feladat és beépítési hely szerint szokás csoportosítani, nem pedig márka vagy típusszám alapján.
2.1 Főszellőztető ventilátor (főventilátor)

Ábra: felszíni főszellőztető ventilátorállomás. A teljes bányaszellőztető rendszer központi gépegysége, amely biztosítja a szükséges térfogatáramot és nyomást.
Főszellőztető ventilátor (főventilátor) általában a felszínen, az aknafej közelében vagy a lejtakna kijárata mellett kap helyet, és az egész bánya szellőztetésének fő légmozgató berendezése. A bánya szellőztetéséhez szükséges össznyomás és térfogatáram döntő részét ez biztosítja; a rendszer üzemmenetére, biztonságára és energiafelhasználására közvetlen hatással van.
A főszellőztető ventilátor jellemzői:
a felszínen, ventilátorházban vagy vasbeton alapra telepítve; a be- és kilépő oldalon gyakori a szívótölcsér, a diffúzor és a hangtompító;
gyakori az 1 üzemi + 1 tartalék (vagy 2 üzemi + 1 tartalék) kialakítás a megbízhatóság növelésére;
nagyfeszültségű, nagy teljesítményű motorral üzemel; egyre elterjedtebb a frekvenciaváltós fordulatszám-szabályozás az igény szerinti szellőztetéshez és energiamegtakarításhoz;
igény szerint reverzálható (fordítható) kialakítású lehet, például tűz esetén füstelszívásra vagy a légáram irányának megfordítására.
2.2 Rásegítő ventilátor (nyomásfokozó)

Ábra: föld alatti rásegítő ventilátor. Acél légcsővel növeli a helyi nyomást, és a légáramot távoli munkahelyek felé továbbítja; mélyművelésű vagy nagy ellenállású bányarészeknél alkalmazzák.
A rásegítő ventilátor (nyomásfokozó) általában a föld alatti szellőztető hálózatban helyezkedik el, és a főventilátorral soros kapcsolásban működik. Fő feladata, hogy mélyebb vagy nagy ellenállású bányarészeknél kiegészítse a főventilátor képességeit, és a távoli körzetek felé stabilabb légellátást biztosítson.
Mivel a rásegítő ventilátor megváltoztatja a hálózat nyomáseloszlását, nem megfelelő tervezés vagy üzemvitel esetén légmennyiség-zavarokat, szélsőséges esetben akár visszaáramlást is okozhat. Ezért az előírások általában szigorú követelményeket rögzítenek az alkalmazási feltételekre, a szabályozásra és a biztonsági felügyeletre.
2.3 Helyi szellőztető ventilátor (helyi ventilátor)

Ábra: helyi ventilátor rugalmas légcsővel. A friss levegőt közvetlenül a hajtási/fejtési pontra vezeti, hígítja a fúrási port, a robbantási füstgázokat és a dízel kipufogógázokat; ez a frontszellőztetés tipikus megoldása.
Helyi szellőztető ventilátor a munkahelyek közelében telepített kis- vagy közepes teljesítményű bányaszellőztető ventilátor, amely vakvágatok, hajtások, fejtések vagy helyiségek (kamrák) szellőztetésére szolgál. Jellemzően acél vagy rugalmas légcsővel együtt alkalmazzák, hogy a friss levegőt közvetlenül a munkahelyre juttassák.
A helyi ventilátor különösen gyakori az alábbi helyzetekben:
vágathajtások, fejtések és helyi munkahelyek frontszellőztetése;
kamrák, szivattyúház, alállomás, kapcsolóhelyiségek frisslevegő-utánpótlása vagy elszívása;
por- és hőterhelés szempontjából kritikus berendezésterek (törő, átrakópontok stb.) célzott szellőztetése.
3. Axiális és radiális (centrifugális) bányaszellőztető ventilátorok
A légáramlás iránya és a járókerék felépítése alapján a bányaszellőztető ventilátorok két fő csoportba sorolhatók: axiális és radiális (centrifugális) kivitel.
3.1 Axiális bányaszellőztető ventilátor
a légáram a ventilátor tengelyével párhuzamosan lép be és távozik;
alacsony–közepes nyomáson, nagy térfogatáramnál jellemzően jó hatásfokkal üzemel;
kompakt felépítés; gyakori a lapátszög-állítás vagy a fordulatszám-szabályozás a változó üzemállapotokhoz;
széles körben használják főventilátorként, helyi ventilátorként és alagútszellőztetésre is.
Tipikus alkalmazások:
közepes ellenállású, hosszabb légutakkal rendelkező rendszerek, ahol nagy légmennyiség és jó hatásfok a cél;
igény szerinti szellőztetés frekvenciaváltóval vagy lapátszög-állítással, energiatakarékos üzem;
olyan fő- vagy alagútszellőztető ventilátorok, ahol előny a normál és fordított légáram (reverzálható üzem) lehetősége.
3.2 Radiális (centrifugális) bányaszellőztető ventilátor
a légáram tengelyirányban lép be a járókerékbe, majd a járókerékben 90°-ot fordulva sugárirányban távozik;
közepes–magas nyomáson, kisebb térfogatáramnál általában előnyösebb;
nagy szilárdságú járókerék és robusztus ház; jól tűri a poros légáramot és a nagy ellenállású rendszereket;
mélyművelésű bányákban, nagy ellenállású hálózatokban vagy nagy össznyomásigény esetén különösen alkalmas.
A megfelelő kivitel kiválasztásakor együtt kell értékelni a szükséges térfogatáramot, a teljes rendszerellenállást, a beépítési lehetőségeket, a zajkorlátokat és az energiahatékonysági célokat, és a ventilátor jelleggörbéit a szellőztető hálózat ellenállásgörbéjével összevetve kell meghatározni az üzemi munkapontot.
4. A bányaszellőztető ventilátor fő műszaki paraméterei
A szellőztetési tervezés és a ventilátorkiválasztás során jellemzően az alábbi paraméterek a legfontosabbak:
Térfogatáram Q: a ventilátor által névleges üzemben szállított levegőmennyiség; tipikus mértékegység m³/s (gyakran m³/h értékre is átszámítva).
Össznyomás (teljes nyomás) / statikus nyomás: a szellőztető rendszer ellenállásának leküzdéséhez szükséges nyomáskülönbség; egysége Pa vagy kPa.
Hatásfok η: a levegőteljesítmény és a tengelyteljesítmény aránya; minél nagyobb, annál alacsonyabb a hosszú távú energiafelhasználás.

Ábra: axiális bányaszellőztető ventilátor jelleggörbéje. A vízszintes tengely a térfogatáram, a függőleges a statikus nyomás; a hatásfok-szintvonalak és a különböző lapátszögek/fordulatszámok görbéi segítenek a hálózati ellenállásgörbével való illesztésben és az üzemi munkapont meghatározásában.
Ventilátor jelleggörbék: a nyomás és a hatásfok változása a térfogatáram függvényében; a hálózati ellenállásgörbével metszve adja az üzemi munkapontot.
Teljesítmény és fordulatszám: a motor névleges teljesítményét és a ventilátor fordulatszámát a kívánt légmennyiséghez és nyomáshoz, valamint az indítási módhoz (közvetlen indítás, lágyindító, frekvenciaváltó) kell illeszteni.
Zaj és rezgés: hangtompítóval, rezgéscsillapított alapozással, rugalmas betétekkel csökkenthető a zaj és a rezgés, védve a berendezést és a dolgozók egészségét.
5. Biztonság, robbanásvédelem és előírások
A bányaszellőztető ventilátor közvetlenül befolyásolja a föld alatti levegő minőségét és a biztonságot, ezért a vonatkozó bányabiztonsági előírások és helyi szabványok szigorúan szabályozzák.
Néhány kulcsterület:
Robbanás- és tűzvédelem: gázveszélyes bányákban és robbanásveszélyes környezetben a fő- és helyi ventilátoroknál gyakran robbanásbiztos kivitelű motor és villamos berendezések szükségesek, kiegészítve tűz- és visszaégés elleni megoldásokkal.
Megbízhatóság és redundancia: a főventilátornál jellemző az üzemi és tartalék kialakítás; kritikus egységeknél állapotfelügyelet és előrejelző karbantartás alkalmazható.
Felügyelet és intelligens szabályozás: egyre gyakoribb a térfogatáram, nyomás, metán, CO és a ventilátorállapot online mérése, frekvenciaváltós szabályozással és optimalizálással kombinálva az igény szerinti, energiatakarékos üzemhez.
Leállítás és reverzálás kezelése: a főventilátor leállításakor vagy reverzálásakor szigorú üzemviteli eljárásrend szükséges a légáramlás felborulásának és a veszélyes gázok felhalmozódásának megelőzésére.
6. Tipikus alkalmazási területek
A bányaszellőztető ventilátor szinte minden olyan helyen megjelenik, ahol föld alatti szellőztetésre van szükség:
Szénbányák: a főventilátor az egész bánya szellőztetését biztosítja, a helyi ventilátorok a hajtásokhoz és fejtésekhez kapcsolódnak;
Fém- és nemfém bányák: nagy teljesítményű axiális főventilátorok látják el levegővel a lejtaknákat és aknarendszereket; a helyi ventilátorok a fejtéseket, szinteket és kamrákat szolgálják ki;
Alagutak és föld alatti létesítmények: közúti, vasúti, vízépítési alagutak építési szellőztetése, gyakran ventilátor–légcső rendszerrel;
Por- és hőterhelés kezelése: porleválasztással, permetezéssel és hűtéssel együtt alkalmazzák a por koncentrációjának csökkentésére és a hőterhelés mérséklésére.
7. Hogyan választja ki a mérnök a megfelelő bányaszellőztető ventilátort?
Mérnöki gyakorlatban a szakszerű kiválasztási folyamat általában az alábbi lépésekből áll:
Szellőztetési igény meghatározása: a körzet mérete, a létszám, a géppark és az előírások alapján számítják a teljes bánya és az egyes körzetek szükséges légmennyiségét.
Szellőztető hálózati modell felépítése: a vágatok hossza, keresztmetszete, biztosítása és a szellőztető építmények ellenállása alapján meghatározzák az ágellenállásokat és a rendszer ellenállásgörbéjét.
Ventilátortípus és telepítési koncepció választása: axiális vagy radiális főventilátor, szükséges-e rásegítő ventilátor, a helyi ventilátorok elhelyezése, valamint a redundancia (tartalék) kialakítása.
Üzemi munkapont ellenőrzése: a ventilátor jelleggörbéit a hálózati ellenállásgörbével együtt vizsgálják; a munkapontot lehetőleg a nagy hatásfokú tartományba kell helyezni, megfelelő nyomás- és légmennyiség-tartalékkal.
Előírások és biztonság teljesítése: robbanásvédelmi követelmények, zajhatár, felügyeleti rendszer, valamint leállítás és reverzálás üzemviteli feltételeinek ellenőrzése.
Energiahatékonyság és automatizálás: nagy hatásfokú motorok, frekvenciaváltós szabályozás és intelligens szellőztetési megoldások előnyben részesítése a teljes életciklus-költségek csökkentésére.
8. Összegzés
Lényegét tekintve a bányaszellőztető ventilátor nem „csak egy nagy ventilátor”, hanem a teljes bányaszellőztető rendszer egyik központi légmozgató gépegysége: éltető levegőt juttat a föld alá, hígítja a káros gázokat és a port, szabályozza a hő- és nedvességviszonyokat, és nélkülözhetetlen a biztonságos termeléshez és a hatékony üzemvitelhez.
Legyen szó felszíni főszellőztető ventilátorról, föld alatti rásegítő ventilátorról vagy a munkahelyeket kiszolgáló helyi ventilátorról: ha a rendszert szabványosan megtervezik, a ventilátort szakszerűen kiválasztják, és a karbantartást következetesen elvégzik, akkor a berendezések a bánya teljes élettartama alatt stabilan üzemelnek, és megbízható alapot adnak a biztonságos, korszerű és energiahatékony bányászathoz.
Kiegészítő olvasmányok és források
Tankönyvek és kézikönyvek
NIOSH: Dust Control Handbook for Industrial Minerals Mining and Processing – Ingyenesen elérhető, gyakorlati kézikönyv por- és levegőminőség-kezeléshez; a bányai szellőztetéshez kapcsolódó mérnöki alapelvekkel és megoldásokkal.
NIOSH Mining Topic (archív): Atmospheric Monitoring – Áttekintő anyag a föld alatti munkaterek levegőminőségének felügyeletéről; közvetlenül kapcsolódik a szellőztetés helyes szabályozásához és elosztásához.
Nemzeti szabványok és hatósági értelmezések (Magyarország)
61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet – A föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról (NJT) – A hazai, jogszabályi szintű biztonsági követelményrendszer; a bányaszellőztetés és a fő-/helyi ventilátorok üzemeltetése szempontjából alap hivatkozási pont.
SZTFH – Bányászati felügyeleti tevékenység – Hatósági háttér és felügyeleti keretek Magyarországon; jó kiindulópont az aktuális feladatkörök és eljárások áttekintéséhez.
Hazai szakfolyóiratok és műszaki cikkek (Magyarország)
REAL (MTAK) – Magyar Tudományos Művek repozitóriuma – Ingyenes hazai tudományos repozitórium; kulcsszavakkal (pl. „bányaszellőztetés”, „szellőztető hálózat”, „ventilátor”) keresve gyakran találhatók teljes szövegű műszaki anyagok.
Nemzetközi folyóiratok és műszaki szakirodalom
EUR-Lex: 2014/34/EU (ATEX) – Robbanásveszélyes környezetbe szánt berendezések – Ingyenes, hivatalos EU-joganyag; robbanásveszélyes terekben alkalmazott villamos/ gépészeti megoldások (pl. ventilátor-hajtás, motor, berendezések) megfelelőségi kerete.
EUR-Lex: 1999/92/EC (ATEX) – Munkahelyi robbanásvédelem – Ingyenes, hivatalos háttér a munkahelyi robbanásvédelmi minimumkövetelményekhez; bányák és alagutak kockázatkezelésénél is releváns.
UK Legislation: The Mines Regulations 2014 – Nyilvános, hivatalos szabályozási szöveg; nemzetközi összehasonlításhoz és „best practice” háttérként használható (szellőztetés, biztonság, üzemvitel).
Háttér és alapfogalmak
Wikipédia (HU): Ventilátor – Alapfogalmak, felépítés és működés gyors áttekintéséhez; háttérszintű hivatkozásként hasznos.
Wikipedia (EN): Mine ventilation – Nemzetközi alapáttekintés a bányaszellőztetés céljairól, tipikus rendszereiről és fogalmairól; terminológiai tájékozódáshoz jó.